Most minden kiderült: döntött az Európai Bizottság a Magyarországnak járó uniós forrásokról

Kijött a 2025-ös jogállamiság jelentés.

Teljesen irreális kettős mércékkel van tele az Európai Bizottság legfrissebb jogállamisági jelentése, ráadásul Brüsszel a jövőben Ursula von der Leyen miatt még szorosabb kapcsolatot akar kialakítani a jogállamisági ajánlások és az uniós forrásokhoz való hozzáférés között.
Az Európai Bizottság a legfrissebb jogállamisági jelentésében fenntartotta a tavalyi ajánlásait Magyarország felé, például azt, amelyben javasolja a bíróságokon az ügyelosztási rendszer átláthatóságának erősítését.
A 2024-eshez hasonlóan idén is csak Magyarország kapott ilyen jelzést,
annak ellenére, hogy a Bizottság által kiadott Igazságügyi Eredménytábla adatai szerint kilenc olyan tagállam is van, ahol egyáltalán nem létezik a bíróságokon objektív kritériumokon alapuló, automatikus elosztást biztosító elektronikus ügyelosztási rendszer – és Magyarország nincs közöttük.
A Bizottság idén is kettő és nyolc közötti ajánlást intézett a tagállamokhoz: a legtöbb (8) ajánlást „természetesen” Magyarország kapta, míg Lengyelország hetet, de Donald Tuskék esetében az összes tavalyi ajánlás terén valamilyen előrelépést ismert el a Bizottság, annak ellenére, hogy a lengyel fejezet szerint ez idáig egyik területen sem született jogszabály.
A Bizottság számos esetben nem tartotta fenn azon korábbi ajánlásait, amelyekre nézve nem teljes körű végrehajtást állapított meg, ehhez képest Magyarország esetében érdemben fenntartotta azt az ajánlását is, ahol jelentős eredményt ismert el.
A jelentés azt is megerősítette, hogy
Ursula von der Leyen mostani ciklusra vonatkozó politikai iránymutatásaival összhangban a következő többéves pénzügyi keretben (MFF) szorosabb kapcsolatot akar kialakítani a jogállamisági ajánlások és az uniós forrásokhoz való hozzáférés között.
Az idei jelentés ugyanarra a négy nyugat-balkáni országra (Albánia, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia) terjed ki, mint amelyeket tavaly a Bizottság a tagjelöltek közül érdem alapon első körben bevont ebbe a mechanizmusba. A Bizottság megerősítette az elkötelezettségét, hogy a jövőben további tagjelölteket is bevonjon, e tekintetben közvetetten utal Moldovára és Ukrajnára.
Ezt is ajánljuk a témában
Kijött a 2025-ös jogállamiság jelentés.
Nyitókép: AFP/Jean-Christophe Verhaegen